A mai bejegyzésem egy tkyd idézettel kezdem "egyszer,ha ráérsz meséld el hogy milyen mellettem,hazudd hogy kurva jó és hazudd azt hogy kellettem". (elnézést a csúnya szavakért )

Szóval belevágva első igazi jó kis filozofikus posztomba arra ösztönzök mindenkit hogy gondoljon arra a fiúra/lányra aki átvágta ,megcsalta,elhagyta,kisemmizte,összetörte.Ha van ilyen ,üdv a clubban,ha nincs akkor vagy nagyon szerencsés vagy,vagy te vagy az a személy . 

A tkyd-es idézetre épülve szeretném ha csak egy pillanatra teljesen őszintén magunkba néznénk.Őszintén,nem csalni.Annyira szeretünk álomvilágban élni.Főleg most csak a lányokhoz tudok szólni ,de fiuk talán ti is igy vagytok vele hogy ki nem hagynátok a lehetőséget hogy bemeséljünk magunknak valamit, ami vagy csökkenti a fájdalmunkat ,vagy elvonja a figyelmünket róla.Így van ez abban az esetben is amikor valaki elhagy,amikor a volt barátommal szakítottunk én semmi mást nem akartam hallani csak azt hogy kellek neki,és külső okok miatt nem lehetünk együtt,de mindketten tudtuk hogy nem így van. Azt akartam hallani hogy a sok erőfeszítésem,az áldozatok amiket meghoztam hogy erősek maradjunk, a sok érzelmi hullám átvészelése,sírás-nevetés nem hiába volt . Tudtam hogy ha kimondja hogy már "nem kellek" akkor egy világ törik össze bennem és inkább azt vártam,hazudj..hazudj gondoltam magamban..mond hogy szeretsz aztán amikor hazamész tépd össze a képeinket..dobd ki az ajándékaim..tedd fel a padlásra a parfümömmel átitatott párnámat és felejts el..de,mond hogy még kellenék.

Ez ahogy sejthetitek nem így történt és ott voltam egyedül,valami nevetséges színjátékot játszva hogy ..de..ő..még igenis szeret. De...felteszem én a kérdést..egészséges e az ilyen viselkedés ,mint nő előrébb visz,épít ? Hajlamosak az emberek olcsó hazugságokba ásni magukat csak hogy ne kelljen a csatatér szörnyű valójával szembesülni, behúzódunk a házba ,nem moccanunk ,mert ez a biztonságos.Arra bátorítok mindenkit aki a helyzetemben van ,vagy ilyesmit él át,hogy az elengedés első lépése hogy az igazat mondjuk magunknak.Mondjuk ki : "hallani akarom..nem kellek". 

A nap kérdése : inkább tudni akarjátok az igazat vagy nem foglalkoztok vele ?

Megosztás a facebookon

Kellenek a változások.A változás jó..azt jelenti valami új jön. Beburkolódzhatunk a kis kuckónkba,építhetünk falat, elnyomhatjuk az érzelmeinket,de a végén úgyis csak mi leszünk a vesztesek.Örök harc ez amit az ember nap mint nap szembesít önmagával és eldönti,feladja..vagy nem.

Csak egy lány vagyok ,nem figyelemre méltó voltaképpen,barna hosszú hajam van ,barna szemem ,olyan 163 cm magas vagyok és nincs semmi érdemleges amit felhozhatnék miért is lennék más, mint egy átlagos lány. Az egész oka amiért leírom szerény kis életem történeteit, hogy egyszer megmutathassam egy bizonyos személynek azokat a dolgokat amit most nem írhatok le neki.Elmélkedések lesznek a világ dolgairól egy őrült lánytól .Remélem velem tartotok ! 

Megosztás a facebookon